Kiemelkedő események

Kiemelkedő események a templom történetében

Az 1274-es és 1276-os dokumentumok a johannita rend jelenlétéről számolnak be Tordán, amely a 13. század elején a sóbányák bevételeinek felét kapta. Templomukat a tatárok lerombolták, majd 1400 körül újjáépítették, és a 15. században fejezték be, valószínűleg az Ágoston-rendiek, akiknek szintén volt kolostoruk Tordán. A kolostor elhagyásának körülményei nem ismertek, ahogy a templom története sem ebből az időszakból. Az biztos, hogy a 16. század közepétől unitárius templomként működött, és Basta seregei pusztították el.

Valószínűleg 1635-ben építették újra I. Rákóczi György fejedelem támogatásával, a református vallást az újonnan érkezett hívek hozták a városba. A hívek nővekvő számára való tekintettel Rákóczi fejedelem a templomot a reformátusoknak adományozta. A törökök 1659 és 1661 között kétszer felégették a várost, 1706-ban Tiege katonái lerombolták a templomot. A templom 100 éven át deszkamennyezettel működött. A 17. században a szentélyt lebontották, a falak nyomai ma is láthatók az épület külső részén. Az 1805-ös felújítási munkálatok során a templom barokk belső teret kapott.

A templom főhajójának három bejárata volt. A déli bejárat a legegyszerűbb, a keleti és az északi kapu pedig díszített. A templom belsejébe a keleti falban lévő ajtón lépünk be. Az orgonát 1812-ben építették, és 1822-ben Maurice Auguste Dupont festette, de az eredeti festmény már nem látható. A hangszer a második világháborúban elromlott. A szószéket 1824-ben Csűrös Antal kolozsvári szobrászművész készítette. A jelenlegi torony 1904 és 1906 között épült az 1862-ben összedőlt torony helyén. A 63 méter magas épületben egy 1906-ban öntött harang található. Szintén 1906-ban új órát állítottak a régi, 18. századi óra helyére, amely a torony összeomlásakor megsemmisült.

A templomot övező legendák

Az építők, Rabson asszony, Firtos és Tartód testvérek voltak, akik minden este egyszerre gyújtottak a gyertyát, bár nagy távolságra egymástól, különböző városokban éltek.

A legenda szerint Rabson asszony Parajd közelében egy varázslat segítségével épített várat: egy varázskakas és egy varázsmacska cipelte a köveket az építéshez. A legenda szerint Rabson asszony a tündérek királynője volt. A ravasz királynő még az ördögöt is képes volt becsapni, akinek egy varázslatos útért cserébe aranyhegyet és ezüstvölgyet ígért. Ezen a varázslatos úton Rabson asszony olyan gyorsan utazott, hogy amikor a tordai templomban elkezdtek harangozni, ő még a várban volt, és mire befejezték, már a templomba ért.

Egyszer a kocsisának leesett a kalapja, és vissza akart menni érte, de Rabson asszony azt mondta: „Hiába megy vissza, a kalapja már legalább öt órányi útra van”.

Az ördög kérte a varázslatos utazásért ígért fizetését, de Rabson asszony hízelgésével elbűvölte. De végül az ördög elvesztette a türelmét. Rabson asszony nem tehetett mást, egyik tenyerébe egy aranyat, a másikba pedig egy ezüstöt tett, és így szólt az ördöghöz: „Íme, itt van neked az aranyhegy és az ezüstvölgy.” A becsapott ördög elhagyta Rabson asszony várát, és lerombolta az általa épített varázsutat, amelynek romjai a mai napig láthatóak.